Remegő lopott hajnal;
Reszkető gyönyöróhaj;
Örvénylő párapárna;
Egy új harc éjaszkája.
Kecses holló vijjogás
Vonul a vészjósló völgyekben,
Ébredő bűnös sóhajtás
Surran a sejtelmes sötétben.
Les,
Keres,
Éles, édes marok közt verdes,
Most kezdi már érezni,
Karmait félénket mélyeszti,
Mohón mar egy pihe pamacs után...
s széttépi átkozottul puhán.
Éhes őrült hajnalokon
testeden megül a pára
s végigsiklik kisimult homlokodon
átbukik ajkad szegletén
s lehull egy pihe puha párnára.
2008. febr. 2
3 megjegyzés:
kurvajó.
ez az első versem, amire ezt mondtad
tudom.
Megjegyzés küldése